IV. 6. rész

                                                   Nem akarok a tiéd lenni!

Álmodtam valamit. Olyasvalamit, hogy Niall meglátott engem enyelegni az így is tolakodó Harryvel. Már szélpuskával lövöldöztem rá, mintha golyóálló mellény lenne rajta. (?) Megkérdezném magam, hogy miért nem lövöm fejbe, de féltem túl keményfejű ahhoz, hogy a golyó eltalálja. Hencegne csak magában. És a valóságban is kérdezem magam, hogy vajon miért nem utasítom el egyből? Hisz Niall a vőlegényem. Túl sok mindenen mentünk keresztül, hogy elrontsam én vagy Niall. Mini szív roham következett. Mint egy gonosz ördög, Harry ott feküdt mellettem mikor felébredtem.
Harry: Buuu!
Brooke: ÁÁÁÁÁÁ!!!- sikítottam.
TE NEM VAGY KOMPLETT!
Hevesen vert a szívem, annyira megijedtem.
Harry: Én aztán tudom, hogy kell valakit meglepni.
Brooke: Mit akarsz már megint??! És egyáltalán, hogy jutottál be.?
Harry: Az öreg tolvajkulcs trükk.
Brooke: Neked honnan van olyanod?
Harry: Néha azt hiszik csak egy hasonmás vagyok - érthetetlen módon - és nem engednek akkor be az öltözőbe. Ezért csináltattam, egy tolvajkulcsot.
Brooke: Ezt a részét értem. A másikat nem, hogy mit akarsz tőlem?
Harry: Jól tudod. És te mit akarsz attól a sráctól a ház előtt?
Brooke: Kitől? - és akkor bevillant, hogy meglátott George-dzsal. 
Brooke: Ja, hogy George.
Harry: Mit akarsz attól az akárkitől?
Brooke: Semmit. Azt hiszem George akar valamit.
Harry: Ahogy én. - odahajolt, de én felpofoztam.
Brooke: Nem vagy képes felfogni, hogy ''te meg én''-ből sosem lesz ''mi''? Hogy ezt épp ésszel nem lehet tudatosítani. Nem hiszem el.
Harry: Oké-oké felfogtam. Te meg jól bedőltél. - elkezdett nevetni.
Brooke: Bocs mi van?!
Harry: Tegnap be voltam állva, akkor nem tudtam mit csinálok. Most tudatosan folytattam, kíváncsi voltam mit reagálsz. Meg akartalak szívatni.
Brooke: De hát engem nem lehet megszívatni!
Harry: Háát. Úgy néz ki most nekem sikerült. Látnod kéne magadat..
Iszonyú dühös lettem rá, amiért így játszadozott velem. Totál hülyét csinált belőlem csak a reagálásomért?
Brooke: Jó elég. Én nem leszek a guminőd, akivel játszogathatsz. Neked ott van arra Jenn, még örülne is neki.
Harry: Ha ennyire nem veszed a lapot, akkor gondolom jobban szeretnél egyedül lenni. Megyek is Jenn után. 

Áhhh, nem így akartam. Nem akartam, hogy haragudjon rám. De már nem érdekelt, hisz ilyen disznó dolgokkal nem viccelődünk. Nem vicces.

Brooke: Nekem 8. Menj ha akarsz. Egyedül hagyhatsz. - gondoltam magamban, akkor végre kitisztíthatom a fejem.
Harry: Akarod?
Brooke: Mondtam már, hogy nekem mindegy!
Harry: Mindegy az 111.
Brooke: Hahaha. Nagyot nevettem. - mondtam cinikusan, majd folytattam - Na de menj, ha akarsz. 
Láttam rajta, hogy vacilál. Maradjon velem vagy menjen egy jót bulizni. 
Harry: Te nem jössz?
Brooke: Úgy nézek ki mint aki bulizásra kész?
Harry: Nem igazán.
Brooke: Na látod. Nem vakultál még meg.
Harry: Haha. Jogos. De gyere, majd én kisminkellek meg kifestem a körmöd meg ilyesmi.
Brooke: Köszönöm ezt a nemes ajánlatot, de muszáj lesz elutasítanom. Félek, hogy rontanál a kinézetemen a mostaninál.
Harry: Ja. Most kérdezem csak magam, hogy minek javítsak a kinézeteden?
Brooke: Hééé. Mondom, hogy rontanál. Nem javítanál.
Harry: Mondod te.
Brooke: Mondja az, aki minden figyelmeztetés nélkül lopózik más ágyába.
Harry: Na jó, mérges kígyó királylány én mentem, te meg csak pöfékelj magadnak. Én felajánlottam és még csak azt sem mondhatod, hogy nem kérdeztem meg.

Ezzel elment és elérte a célját. Olyan mérges lettem rá, hogy fogtam a könyvet amit épp olvastam és nekivágtam a falnak. Ezt a dolgot rögtön meg is bántam, mert az eleje eltépödött. Meg kellett ragasztani. Kerestem ollót meg ragasztót. Hát nem mondhatom, hogy jobb volt mint újkorában, mert újkorában jobb volt. És erröl megint Harry és az a sok srác jut eszembe akiknek semmi esélyük nálam.
Majd ajtó csapódott. Niall hazajött.
Brooke: Niall!
Niall: Kicsim!
Odaszaladtam hozzá. Megcsókoltam, mert most nagyon szükségem volt rá.
Niall: Mi az, valami baj van?
Brooke: Áhh, a kedves kis barátod, Harry, felhúzta az agyam.
Niall: Mit csinált?
Brooke: Beszólogatott és tegnap mikor berúgott, lefogott és kiszívta a nyakam.
Nem akartam elmondani neki, de hogy érveljek valamivel muszáj volt. Megmutattam neki a szívás helyét.
- Aztán direkt úgy tett, mintha akarna valamit tölem. Poénból.
Niall: Mi ez az elmebeteg poén? Ezt viccnek lehet nevezni?
Brooke: Nem hinném.
Szemébe néztem és megnyudogtam. Felmentünk a szobámba és aztán együtt elaludtunk. Oldalra feküdve és Niall átkarolt.